A tervezett beruházások középpontjában az energiaipar modernizálása áll, és az energiaszolgáltatásokat megújító és korszerű technológiákra alapozzák. Az Energiaügyi Minisztérium által közzétett projektlista kitér arra, hogy az energiagazdaság átalakításával céljuk egy olyan modern
és zöld energiastruktúra kialakítása, amely kihasználja a megújuló energiaforrásokat, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást és javítja az energiahatékonyságot.

A tizennégy reformintézkedés és beruházás összesen mintegy 2600 milliárd forintnyi hazai fejlesztést alapozhat meg. Az energiaátmenet elsődleges eszközei közé tartozik a hálózatok fejlesztése, amelyhez közel 757,55 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek révén az energiahálózatokat
modernizálják, a hálózati kapacitásokat növelik, és a meglévő hálózatokat digitalizálják, ami elősegíti a villamosenergia-termelés és fogyasztás hatékonyabb egyensúlyozását.

A beruházások másik fontos célja az ipar zöldítése, amelyre 632,80 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében támogatják az ipari vállalkozásokat a fenntarthatóbb és környezetbarátabb technológiák alkalmazásában, valamint az energiatakarékosság előmozdításában. Az ipari parkok energetikai célú zöldítése szintén része ennek a kezdeményezésnek, és összesen 200 megawatt megújuló alapú kapacitás létesítése a cél.

A megújulók fokozott hasznosítása és az energiahatékonyság javítása is kiemelt területek a tervezett fejlesztéseknek, erre összesen 668,07 milliárd forint áll rendelkezésre. A megújuló energiaforrások kihasználásának bővítésével céljuk, hogy a hazai energiaellátás egyre nagyobb részét fedezzék
megújuló energiából, ami hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Az energiahatékonyság javítása pedig azt célozza, hogy az energiafelhasználás minél hatékonyabb és kevésbé pazarló legyen.

A tervezett beruházások között kiemelt fontosságú az energiaközösségek kibővítése, amelynek célja az energia közösségi termelése és fogyasztása. Az energiaközösségekre vonatkozó rendelkezések már 2021. január 1-je óta érvényben vannak, de eddig egyetlen energiaközösséget sem vettek
nyilvántartásba. Ennek a helyzetnek a javítására és az energiaközösségek szerepének erősítésére van szükség.

A tervezett fejlesztések között szerepel még az energiatárolás jogi ösztönzése, az okosmérők szabályozásának átalakítása, a hidrogénágazat jogi kereteinek biztosítása, a megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése, valamint a dinamikus árképzés bevezetése.

A dinamikus árképzés bevezetése jelentős változást jelenthet a lakossági energiafelhasználók számára. A dinamikus árképzés lehetővé teszi a felhasználók számára az áringadozás kihasználását, vagyis hogy a legolcsóbb időszakokban használják az energiát. Emellett lehetőség nyílik az általános rezsicsökkentett energia mellett további rugalmas szerződések megkötésére is, amelyek az árelőnyöket kihasználva lehetővé teszik az energiafelhasználóknak az energia költségeinek csökkentését.

A tervezett beruházások között szerepelnek továbbá nagy nyomású földgázvezeték-hálózat kapacitásbővítése, az Adria vezeték kapacitásbővítése, gáztárolók energiahatékonysági és ellátásbiztonsági beruházásai, zöldgazdasági gyártókapacitások kiépítése, zöldtechnológiák alkalmazása az iparban, vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései, hidrogénberuházások, a zöldgazdaság emberi erőforrásának megerősítése, a földhő hasznosítása, középületek energiahatékonysági beruházásai és a lakosság energiahatékonysági beruházásai.

A tervezett beruházások hatalmas lendületet adhatnak Magyarország energiaszektorának, és hosszú távon segíthetik az ország energetikai függetlenségének és fenntarthatóságának erősítését. Az egyre inkább diverzifikált és megújuló alapú energiaellátás hozzájárulhat a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint az energiaköltségek csökkentéséhez. Ezek a beruházások továbbá hozzájárulhatnak a gazdasági fejlődéshez, az új technológiák bevezetéséhez és a zöld gazdasági növekedés előmozdításához.